A XVIII. század elejétől Csongrád megye településhálózatát alapvetően meghatározták a birtokviszonyok. Jellemző, hogy spontán újratelepülésre alig akadt példa és a telepített falvak sem mindig az egykori középkori alapjaikon épültek újjá. Kezdetben a dohánykertész kolóniák alakultak ki és jelöltek ki községeket. A királyi kamara 1774-ben utasította Szeged városát, hogy a kisteleki pusztán határából 11 ezer hold földet szakítson ki és azt népesítse be.
A homokos, síkvidékű puszta 1725-től tartozott Szegedhez.

A település őse Szeged-Felső központ, amit 1891-ben alapítottak. Kulturális szerepköre rendkívül erős volt, mivel a központ avató ünnepségén részt vett Munkácsy Mihály és Mikszáth Kálmán is. Munkácsy Honfoglalás című festményének több alakja is balástyai parasztemberről van megformázva.
A külterületi kapitányságok fontos adózási, igazgatási és rendészeti feladatokat láttak el. Köréjük a lakosság számának emelkedésével templom, bolt, kocsma épült.